Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Titokzatos ragadozót fedeztek fel Borneón

Úgy tűnik, a WWF, a nemzetközi természetvédelmi szervezet kutatói egy új, eddig még ismeretlen ragadozó emlősfajt fedeztek fel Borneó sűrű erdeiben. A házimacskánál alig nagyobb, sötétvörös bundájú és hosszúfarkú állatról mindössze két éjszakai felvételt sikerült készíteni fotócsapda segítségével. Amennyiben bebizonyosodik, hogy valóban új fajjal állunk szemben, több mint egy évszázad után ez lesz az első alkalom, hogy újabb ragadozófajra bukkannak a trópusi szigeten.

 WWF szakemberei még vizsgálják, vajon tényleg új fajról van-e szó. Remélik, hogy többet tudnak meg róla, ha sikerül elfogni egy élő példányt. Az állatról készült fotókat, amelyeken úgy néz ki, mintha átmenet lenne egy róka és egy macska között, megmutatták a helybélieknek, de senki sem látta korábban ezt a teremtményt. Konzultáltak a borneói vadvilág szakértőivel is, akik közül néhányan úgy vélik, leginkább egy lemurra hasonlít, míg többek szerint egy új ragadozófaj.

A WWF attól tart, hogy a titokzatos, apró fülekkel és hosszú hátsó lábakkal rendelkező állat kiléte megoldatlan rejtély marad, ha élőhelyét nem védik meg. Borneó szívében fekvő indonéz Kayan Mentarang Nemzeti Park, ahol az állatot lefotózták, hatalmas kiterjedésű hegyvidéki esőerdővel borított. Ám az indonéz kormány ez év júliusában nyilvánosságra hozta, hogy éppen ezen a területen tervezik a világ legnagyobb pálmaolaj ültetvényének létesítését, amely elpusztítaná az erdőt, az élővilágot és beláthatatlan következményekkel járna a helyi lakosok számára. A pénzügyileg a Kínai Fejlesztési Bank által támogatott projekt akkora, 1,8 millió hektárnyi területet érintene, mint Hollandia fele!

A WWF eddig úgy gondolta, hogy a termékeny humuszréteg hiánya és a meredek hegyvidéki lejtők miatt Borneó középső területein nem fejlesztik tovább a pálmaolaj ültetvényeket. A szakemberek szerint ugyanis 200 méter tengerszint feletti magasság felett már nem gazdaságos pálmaolaj fát ültetni alacsony terméshozama miatt. A sziget szóban forgó területei pedig 1000 és 2000 méter magasságban vannak.

A pálmaolaj fontos gazdasági bevételt jelent Indonéziának és Malaysiának. Felhasználási területe igen széles: kozmetikai cikkekben (szappan, tusfürdő, különböző krémek), édesipari termékekben, margaringyártásnál használják, de kísérletek folynak bioüzemanyag előállítására is belőle. Az elmúlt 25 évben ugrásszerűen megnőtt az ültetvények területe, ma már mintegy 11 millió hektár területet borítanak, de a növekvő igények miatt 2020-ra ez a szám megduplázódik. A gond az, hogy az ültetvények számára felbecsülhetetlen értékű esőerdőket irtanak ki, például Szumátra síkvidéki esőerdeit szinte teljes mértékben felégették már e célból.

A WWF a fenntartható és környezetbarát módon kezelt pálmaolaj ültetvények létesítését ösztönzi a térségben, máskülönben hamarosan eltűnnek az utolsó orángutánok, borneói elefántok és sok ezer más értékes állatfaj is. A természetvédelmi szervezet rendkívül fontosnak tartja, hogy a Borneón osztozkodó három ország (Brunei, Indonézia és Malaysia) összefogásával megőrizze az itt található több, mint 22 millió hektár esőerdőt. Ez a felfedezés is rámutat, hogy a világ civilizációtól elzárt, távoli területei még mindig titkokat rejtenek. A titokzatos vörös bundás lényt a fotó készítése óta nem látták, ám ha élőhelyét elpusztítják, erre nem is fog soha sor kerülni. Manapság már nagyon ritka, hogy emlőst, különösen ragadozót fedeznének fel, Borneón ez utoljára 1895-ben történt, a borneói borznyest (Melogale everetti) felbukkanásával.

Új elefánt alfajt fedeztek fel

Az indiai elefánt egy új alfaját fedezték fel Borneó szigetén - jelenti a WWF, a világ legnagyobb civil természetvédelmi szervezete. Az alfaj a borneói törpe elefánt nevet kapta.

A borneói elefántok eltérő jegyekkel rendelkeznek, mint az Ázsiában és Szumátrán élő rokonaik; ezeket a különbségeket már korábban is felismerték a tudósok. A felfedezéshez - mely szerint külön alfajról van szó - az a régóta húzódó vita vezetett, amely azt hivatott kideríteni, hogy a borneói elefánt vajon őshonos-e a szigeten, vagy a XVII. században telepítették be. Az eltérő szakmai nézetek és a külső-belső tulajdonságok közötti különbségek végül DNS-vizsgálatokhoz vezettek, amelyek igazolták: a Borneó szigetén élő elefántok őshonosak, sőt, az indiai elefánt külön alfajába tartoznak.

A borneói törpe elefántok körülbelül 300.000 évvel ezelőtt váltak el a többi, Ázsiában élő alfajtól. Azóta az elkülönült törzsfejlődés során kisebb termetűvé váltak, nagyobb a fülük, hosszabb a farkuk és viszonylag egyenes az agyaruk. Szelídebbek és barátságosabbak, mint ázsiai rokonaik.

"A genetikai különbözőség miatt a borneói törpe elefánt állomány óriási jelentőségű, és az alfaj védelmét teljesen külön kell megszervezni. Ennek érdekében szükséges, hogy a jövőben tanulmányozzuk a szaporodásuk jellemzőit, a fiatalok túlélési arányát és a beltenyészet hatásait", hívta fel a figyelmet Tengku Zainal Adlin, a WWF Malajzia elnöke.

A kutatásokat többek között a WWF támogatta.

Tapadókorongos denevérre bukkantak

http://gportal.hu/portal/vilag-allatai/image/news/den.jpgMadagaszkár szigetén új denevérfajt fedeztek fel, melynek végtagjain szívókorongok helyezkednek el. Eddig csak egy ilyen faj volt ismert.

A korábban is ismert, a XIX. században felfedezett szívókorongos faj neve Myzopoda aurita, és kizárólag Madagaszkár párás keleti erdeiben él. Az új denevérfajt Myzopoda schliemanni-nak nevezik, lakóhelye szintén Madagaszkár, azonban annak száraz nyugati erdeiben érzi otthon magát.

A kistermetű denevér lábain és szárnyhajlatában lapos szívókorongok találhatók, melyek segítségével képes fejjel felfelé megtartani magát nagy, sima felszínű leveleken.Korábban úgy gondolták, hogy a szívókorongos denevérek veszélyeztetettek, hiszen csak egyetlen faj volt ismert, és az is Madagaszkár (emberi segítséggel) gyors ütemben pusztuló esőerdeiben élt. Most azonban a környezetvédők fellélegezhetnek: legalább két szívókorongos faj létezik, és ezek közül az egyik a trópusi esőerdőn kívül is remekül érzi magát.